FogászatFogtömés

Amalgám fogtömés – Veszélyes?

twitterFacebook

Mi az amalgám fogtömés?

A legtöbb ember számára ismerős, fémes-ezüst színű fogtömés az amalgám fogtömés. A fogászati amalgám higany, ezüst, ón és réz keverékéből áll. Az összetevők közül legtöbbször emlegetett elem a higany, amely nagyjából 50%-os arányban található meg a keverékben és melynek feladata a többi fém megkötése, így hozva létre egy igen erős, kemény és tartós anyagot, amely kiválóan alkalmas fogtömések készítésére. Hosszú évek kutatásai megállapították, hogy egyedül a higany képes az amalgámban található többi fémet úgy megkötni, hogy végül egy könnyen kezelhető és a fogászatban jól használható, tartós anyagban álljanak össze.

A fogászati amalgámban található higany veszélyes?

Az amalgám fogtömésben található higany nem mérgező. Amikor a higanyt a fogászati amalgám többi összetevőjével kombinálják, kémiai tulajdonságai megváltoznak, így a gyakorlatban már nem jelent veszélyt az egészségre. A rágás és egyéb fizikai és kémiai behatások következtében kibocsájtott higany mennyisége rendkívül csekély, valójában kisebb, mint amivel az ember a hétköznapi életben az élmiszerek, a levegő és a víz útján kapcsolatba kerül, így aggodalomra nincsen ok.

Az elmúlt 100 évben folyamatosan vizsgálták -és vizsgálják a mai napig- a fogászati amalgám egészségre gyakorolt hatását és nincs olyan kutatási eredmény, amely hitelt érdemlően igazolta volna a higanytartalmával kapcsolatos aggodalmakat. Habár időről-időre felreppennek hírek az amalgám fogtömés okazta megbetegedésekről, illetve a tömések eltávolítása révén elért csodálatos gyógyulásokról, utóbb ezekről mindig kiderült, hogy tudományosan teljes mértékben megalapozatlanok.

Miért használják az amalgám fogtöméseket a fogászatban?

A fogászati amalgám kiállta az idő próbáját, hiszen használata 150 éves múltra tekint vissza és még mindig az egyik legbiztonságosabb, legtartósabb és legolcsóbb anyagnak számít a fogtöméshez használt anyagok között. Becslések szerint napjainkban is több, mint 1 milliárd amalgán fogtömést készítenek évente. A fogorvosok szeretnek vele dolgozni, mert sok esetben könnyebben kezelhető, mint az alternatívái és sok paciens is ragaszkodik hozzá az ára és megbízhatósága miatt.

Miért nem használják a fogorvosok inkább az amalgám alternatíváit a fogtömésekhez?

Az alternatív fogtömések, mint az arany, porcelán vagy kompozit tömések jelentősen drágábbak az amalgám töméseknél. Az arany és porcelán fogtömések elkészítése hosszabb időt vesz igénybe és általában két kezelésre van szükség az elhelyezésükhöz. A kompozit fogtömések esztétikailag igen vonzóak, ugyanakkor kevésbé tartósak, mint az amalgám tömések. Általában elmondható, hogy a fogászati amalgám minden alternatívájánál olcsóbb és az arany kivételével tartósabb is.

Mi a teendő higany allergia esetén?

A higany allergia jóval kevesebb, mint az emberek 1 százalékánál fordul elő. Amennyiben mégis felmerül a lehetősége, hogy valaki ebben a típusú allergiában szenved, célszerű ezt a megfelelő orvosi kivizsgálásokkal megerősíteni és a későbbiekben alternatív fogtömések használatát kérni. A meglévő amalgám tömések eltávolítása azonban nem indokolt, felesleges kiadásokkal és a fogak esetleges károsodásával járna, kézzelfogható előny nélkül.

A fogászatok személyzete nincs kitéve a higany káros hatásainak?

A fogorvosok előkevert kapszulákat használnak, így közvetlenül nem kerülnek kapcsolatba a higannyal. Emellett az újabb, fejlettebb technológiával készült amalgám már eleve kevesebb higanyt tartalmaz, mint korábban. Az amalgám biztonságosságát az is jól mutatja, hogy vele napi szinten dolgozó fogászati személyzet körében az átlagosnál semmivel nem magasabb az olyan higannyal összefüggésbe hozható neurológiai betegségek előfordulása, mint pl. a sclerosis multiplex.

 

'Fel a tetejéhez' gomb