Fogfehérítés – Miért van rá szükség és mire számíthatunk a kezelés után?

Mi a fogfehérítés és mikor van rá szükség?

A fogfehérítés azoknak a fogászati eljárásoknak összefoglaló elnevezése, melyek célja az elszíneződött fogak eredeti színének visszaállítása. Néha a fogfehérítést olyan esetekben is alkalmazzák, mikor a fogakon nem található elszíneződés, de a páciens a természetesnél is fehérebb fogakat szeretne. Számos módszer áll rendelkezésre a fogak fehérítésére: például különböző fogfehérítő fogkrémek, fogfehérítő csíkok, fehérítő tollak, fogfehérítő zselé vagy lézeres fogfehérítés. Napjainkban a fogfehérítés az egyik legkeresettebb és leggyakrabban végzett eljárás a kozmetikai fogászatban: az Egyesült Államokban 2010-ben körülbelül 15 milliárd dollárt költöttek az emberek fogaik fehérebbé tételére.

A fogfehérítéshez általában karbamid-peroxidot használnak, amely vízzel érintkezve hidrogén peroxidot képez. A peroxid áthatol a fogzománc kristályos szerkezetén és lebontja az elszíneződéseket okozó foltokat. Fogászatokon végzett fogfehérítéshez gyakran kék fényt is alkalmaznak, amely felgyorsítja az oxidációs folyamatot, így kevesebb kezeléssel és rövidebb idő alatt érhető el a megfelelő eredmény.

Mi lehet az oka a fogak elszíneződésének?

A gyermekek tejfogai általában fehérebbek, mint a később kialakuló végleges fogak, mert ásványi szerkezetük némileg eltérő. Ahogy az idő halad, fogainkat is egyre több hatás éri, melyek némelyike azok elszíneződéséhez vezethet. Bakteriális pigmentek, karotinoidokban gazdag zöldségek vagy egyéb élelmiszerek, bizonyos antibakteriális gyógyszerek (tetraciklin) mind a fogak elszíneződését okozhatják. Olyan színes folyadékok rendszeres fogyasztása, mint a sportitalok, a kóla, kávé, tea vagy a vörösbor szintén a fogak színének megváltozásához vezethet. Természetesen a dohányzás is igen jelentős mértékben felelhet a fogak elszíneződéséért.

Hatással van a fogfehérítés a meglévő tömések és fogpótlások színére?

A fogfehérítés csak a fogak saját szöveteire van hatással, így a fogtömések és fogpótlások színén nem változtat. Fogászatokon végzett fogfehérítés esetén általában lehetőség van egy olyan kezelési terv kidolgozására, amely biztosítja, hogy a fogpótlások színét a kezelést követően a fehérített fogakhoz igazítsák.

Mi a fogfehérítéshez használt színskála?

A színskálát a fogfehérítés hatékonyságának méréséhez használják. Általában 2-7 árnyalatnyi változás érhető el a fogfehérítés során.

Milyen módszereket alkalmaznak a fogfehérítéshez a fogászatokon?

A fogászatokon általában három típusú fogfehérítést használnak:

Otthoni fogfehérítés sínnel

Sínes, otthoni fogfehérítés esetében általában lenyomatot vesznek a páciens fogairól, mely alapján a fogtechnikai laboratóriumban elkészül egy teljesen testre szabott, a fogakra pontosan illeszkedő sín. Ebbe a sínbe kerül egy speciális fehérítő zselé. A fogfehérítés során a zselében található karbamid-peroxid bomlásakor keletkező oxigén behatol a fogzománcba és a dentinbe és kifehéríti az elszíneződéseket. Az eljárás közben a fog szerkezete nem változik meg, csak a színe válik világosabbá. A fogfehérítés ezzel az eljárással általában 7-10 napot vesz igénybe, bár a kezdeti eredmények már az első éjszaka után észrevehetőek.

Kék fénnyel segített fogászati fogfehérítés

A kék fénnyel segített fogfehérítés esetében speciális fényforrást használnak a fogak fehéredésének felgyorsításához. A módszer lényege, hogy a kék fény energiáját kihasználva gerjesztik a peroxid molekulákat anélkül, hogy közben a fog szövetei túlmelegednének. Az ilyen módon megvilágított peroxid segítségével a hagyományos eljárásokhoz képest jelentősen rövidebb idő alatt végrehajtható a fogfehérítés. A fényforrások különbözőek lehetnek, használnak halogén és LED lámpákat, illetve plazma ívet is. Egyes klinikai vizsgálatok szerint halogén fényforrással érhető el a legoptimálisabb eredmény.
A kék fénnyel segített fogfehérítés során először egy gyanta-alapú anyaggal elkülönítik a fogakat a lágyszövetektől, majd a fogakra speciális, fogászati minőségű hidrogén-peroxid tartalmú gélt visznek fel, melyet 6-15 percig kék fénnyel világítanak meg. A módszer előnye, hogy a fogfehérítés minden korábbinál gyorsabban elvégezhető és sem hosszas előkészítést, sem otthoni teendőket nem igényel, mint például a sínes fogfehérítés.

Belső fogfehérítés

A belső fogfehérítést általában gyökérkezelés miatt elhalt, vagy egyéb okokból (például belső vérzés) belülről elszíneződött fogak esetében alkalmazzák. A külső fogfehérítéssel ellentétben, itt a fogat nem kívülről befelé, hanem belülről kifelé fehérítik. A fogfehérítés előtt a fogat kifúrják és kitisztítják, a gyökércsatornát peroxid géllel töltik fel, majd lezárják. A fogfehérítés így a fog belsejében zajlik le néhány nap alatt. A megfelelő eredmény elérése után a fogat és a gyökércsatornát a fog színéhez tökéletesen illeszkedő fogtöméssel látják el.
Alternatív megoldásként, a belső fogfehérítést néha úgy is végzik, hogy a fogat nem zárják le, hanem elkészítenek egy a fogra tökéletesen illő fehérítő tokot, melyet a páciens tölt meg karbamid-peroxid géllel és helyez a nyitott fogra. Ez az eljárás gyakorlatilag a külső sínes fogfehérítéssel egyezik meg. Természetesen a megfelelő eredmény elérése után a fogat ebben az esetben is lezárják és betömik.

Milyen módszerek alkalmazhatóak az otthoni fogfehérítéshez?

Számos kereskedelemben kapható termék lehet alkalmas többé-kevésbé a fogak fehérítéséhez. Többek között kaphatóak fogfehérítő rágógumik, fogfehérítő fogkrémek, gélek és öblítők is. Ezek hatékonysága termékenként változó, van amelyik teljesen hatástalan, míg mások elfogadható eredményt produkálnak.

Léteznek természetes alternatívák az otthoni fogfehérítéshez?

Fogfehérítéshez használhatóak természetes anyagok is. Vannak amelyekkel jó eredmények érhetőek el a fogak egészségének fenntartása mellett, míg mások esetenként károsíthatják a fogzománcot. Régóta ismert fogfehérítő hatással rendelkezik például az almasav, melyet az almalé és a zöld alma is nagy mennyiségben tartalmaz. A zeller és a sárgarépa fogyasztása is segíthet a fogak fehérítésében azáltal, hogy mechanikailag tisztítják a fogakat és serkentik a nyáltermelést, fokozva a száj öntisztító folyamatait.

Milyen mellékhatásai lehetnek a fogfehérítésnek?

A fogfehérítésnek csak igen ritkán vannak mellékhatásai, ha mégis előfordulnak, az általában a fogfehérítéshez használt eszközök és anyagok helytelen használatából adódik.

• Kémiai égés: ha nagy koncentrációjú oxidáló anyag érintkezik védtelen szövetekkel, azok elszíneződhetnek
• Túlfehérítés: intenzív hatással rendelkező termékek szakszerűtlen használata a fogak természetellenes kifehéredéséhez vezethet
• Fájdalom: sérült, érzékeny fogak esetében a fogfehérítés esetenként fájdalommal járhat
• Hideg-meleg érzékenység: a fogfehérítés néha növeli a fogak érzékenységét a hőhatásokkal szemben
• Bleachorexia: lehetnek olyanok, akiknél a fogfehérítés egyfajta megszállottsággá válik

A fogfehérítés leggyakrabban előforduló mellékhatása a fogak érzékenységének átmeneti megnövekedése és a száj lágyszöveteinek enyhe irritációja. Ezek a tünetek nem tartósak és általában megszűnnek a fogfehérítés utáni 1-3. napon. Akiknek eleve érzékenyek a fogaik, az ínyük, vagy hibás fogpótlással/töméssel rendelkeznek, azoknak a kezelés előtt mindenképpen célszerű fogorvos véleményét kérniük. Akik érzékenyek a hidrogén-peroxidra, csak fogorvosi felügyelettel használjanak fogfehérítő termékeket. Érdemes még megjegyezni, hogy a fogfehérítéshez alkalmazott anyagok hosszútávú használata károsíthatja a fogzománcot. Ez különösen igaz az olyan termékekre, melyek gyümölcssavat és olyan koptató anyagokat tartalmaznak, mint például a szódabikarbóna.

• Felhasznált források: Sciencedaily, Healthline, Colgate, Yourdentistryguide