A fogszabályozás olyan fogászati eljárás, amely feladata, hogy a páciens fogait a megfelelő helyzetbe igazítsa és a fogak egészségét javítsa. A szabálytalan fogazat újrapozicionálásával, mind funkcionális, mind esztétikai szempontból jelentős javulás érhető el. Gyakran alkalmazzák a fogszabályozást az állkapocs és a fogak olyan rendellenességeinek javítására, mint a nyitott harapás, görbe fogak, mélyharapás, foghézag, keresztharapás, szűk fogköz, túlharapás, elcsúszott középvonal, vagy a felső állcsont hátraharapása. A fogszabályozás módszereit mind kozmetikai, mind szerkezeti eltérések korrigálására jelentős sikerrel alkalmazzák.
A fogszabályozás okai
A fogszabályozás legfőbb oka, a szabálytalan fogazat, általában gyermekkorban alakul ki. A szabálytalan fogakért felelős elváltozások lehetnek örökletesek vagy helytelen viselkedési formákból adódóak, továbbá jelentkezhetnek esztétikai illetve funkcionális problémák formájában is. Igen fontos, fogy a szülők még időben felfigyeljenek a gyermek fogazatának és állkapcsának rendellenes fejlődésére, mert a fogszabályozás is egyszerűbb és a gyermek számára is könnyebben elviselhető, ha még a súlyosabb problémák kialakulása előtt kezdődik el. Sok szülő azért észleli a kelleténél később a fogszabályozáshoz vezető problémákat, mert ő maga megfelelő fogazattal rendelkezik és feltételezi, hogy ez a gyermekénél is minden esetben így lesz.
Pedig a fogszabályozás az esetek nagyobb részében nem örökletes tényezők miatt válik szükségessé, hanem olyan viselkedésformák kialakulása miatt, melyek által folyamatos mechanikai hatás éri a fogakat, megváltoztatva azok helyzetét. Ilyen, általában fogszabályozáshoz vezető viselkedés lehet például, mikor a gyermek a nyelvével lökdösi valamelyik fogát, a túl hosszú ideig használt cumi vagy cumisüveg, vagy az ujjszopás, melyek hatására a fog vagy fogak elmozdulnak helyükről és ezzel később a többi fog helyzetét is módosítják. Amennyiben ezek a hatások a gyermek 4-5 éves korában is fennállnak, lehet rá számítani, hogy fogszabályzásra lesz szükség a későbbiekben. Néha előfordul, hogy a gyermek nem örökölt szabálytalan fogakat és helytelen viselkedésforma sem áll fenn, mégis szükség lesz fogszabályozásra.
Ezekben az esetekben általában valamilyen egyéb anatómiai ok vezet a szabálytalan fogak kialakulásához. Ilyen lehet például, ha valaki fül-orr-gégészeti problémák miatt nem kap rendesen levegőt az orrán keresztül és rendszeresen a száján keresztül lélegzik, ami túl laza száj izomtónus kialakulásához vezethet, melynek tartós fennállása estén a fogak rendellenesen fejlődnek. Ilyenkor az eredeti elváltozás kezelése mellett fogszabályozásra is szükség lehet. Fontos tehát a fogszabályzáshoz vezető problémák felismerése, hiszen minél korábban történik meg a kezelésük, annál gyorsabb eredmény is várható.
Ugyanakkor soha nincs késő a fogszabályozás megkezdéséhez, hiszen nem csak gyermekkorban kezelhetőek a rendellenes fogak okozta problémák, hanem szerencsére manapság már felnőttek számára is elérhetőek és igen jó hatásfokkal alkalmazhatóak a fogszabályozás modern módszerei.
Kinek lehet szüksége fogszabályozásra
Sokan tekintik a fogszabályozást csupán esztétikai kezelésnek és, bár valóban jelentős esztétikai javulás érhető el általa, igen fontos szerepe lehet a fogak és a száj egészségesebbé tételében is. A fogszabályozás olcsóbb és kíméletesebb megoldást jelent, mint a már elromlott fogak pótlása, vagy a rendellenes fogközök miatt rendszeresen kialakuló szuvasodások kezelése. Ezen kívül segítségével megelőzhetőek a nem megfelelő erőhatások miatt kialakuló fogágybetegségek is. Tehát elmondható, hogy a fogszabályozás nem csak a szabálytalan fogak rendezésére alkalmas módszer, de emellett segít megőrizni a meglévő fogakat is.
A fogszabályozás menete
Első konzultáció
Az első konzultáció alkalmával a fogorvos tájékoztatja a pácienst a fogszabályozás lehetőségeiről és az általános költségekről
Röntgenfelvétel készítése
A panorámaröntgen felvétel elkészítése után nyílik lehetőség arra, hogy a fogak állapotának pontos ismeretében, a fogorvos személyre szabott tervet készítsen a fogszabályzás lehetséges módszereiről
Foglenyomat és fotódokumentum készítése
A fogorvos fájdalommentes eljárással lenyomatot készít a páciens fogairól és fotókon rögzíti azok állapotát, amely a fogszabályozás további részletes tervezését teszi lehetővé
Második konzultáció
A második konzultáció alkalmával a fogorvos által elkészített terv alapján a páciens kiválasztja a számára megfelelő fogszabályozási módszert és fogszabályzót. A fogszabályzó kiválasztásának általános szempontjai a következők:
- a fogszabályozás végső eredménye maradéktalanul megfeleljen a páciens elvárásainak
- anyagilag a páciens lehetőségeihez illeszkedjen
- a fogszabályzó alkalmazkodjon a páciens, a fogszabályozás időtartamára vonatkozó esztétikai elvárásaihoz
- a fogszabályozás anatómiai és fogorvosi szempontból is illeszkedjen a kezelési tervbe
- a fogszabályozás ne akadályozza a páciens napi rutinját, időbeosztását
Harmadik konzultáció
A harmadik konzultáció alkalmával a fogorvos a fogtechnikai laboratóriumban elkészített, személyre szabott fogszabályzót felhelyezi a páciens fogaira és részletes tájékoztatást nyújt annak használatáról és az elengedhetetlen szájhigiéniai teendőkről a fogszabályozás ideje alatt. Ettől a pillanattól kezdődik a fogszabályozás folyamata, mely a fogszabályzó típusától és a páciens fogainak aktuális állapotától függően, 1-2,5 évet vesz igénybe.
Szájápolás a fogszabályozás ideje alatt
A megfelelő száj- és fogápolás elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fogak egészségesek és épek maradjanak, illetve, hogy az íny és a száj különböző megbetegedései elkerülhetőek legyenek. Hatványozottan igaz ez a fogszabályozás ideje alatt, hiszen ebben az időszakban egy idegen eszköz van a szájban, így nem csak a fogak és a száj általános higiéniájára kell ügyelni, hanem a fogszabályzó tisztán tartására is. A megfelelő szájhigiénia biztosítása azért is nagyon fontos a fogszabályozás ideje alatt, mert a hiányában kialakuló fogínygyulladás nem csak kellemetlen és minden esetben kezelésre szoruló állapot, hanem a fogszabályzással elért eredményeket is tönkreteheti.
Az elégtelen fogápolás miatt kialakuló ínygyulladás gyógyítása alatt a fogszabályzást fel kell függeszteni és sok esetben a teljes folyamatot újra kell kezdeni, így a fogszabályzás jelentősen több időt és energiát igényel. Mindez elkerülhető a szájhigiéniai utasítások precíz betartásával a fogszabályozás ideje alatt. Természetesen fogszabályzó viselése mellett is ugyanúgy lehetőség van a szájápolásra, mint egyébként, csupán néhány dolgot másképp kell elvégezni, mint normál esetben.
A kivehető fogszabályzó tisztítása
A kivehető fogszabályzók esetében nincs szükség speciális eszközökre a fogak tisztításához, a fogmosás ugyanúgy zajlik, mint a fogszabályozást megelőző időszakban. A fogszabályzó tisztítása is a fogakhoz hasonlóan történik, fogkrémmel és fogkefével, mely után a fogszabályzót szárazra kell törölni és a dobozába visszahelyezni.
A rögzített fogszabályzó tisztítása
A fogszabályozás ideje alatt általában a rögzített fogszabályzók okozhatnak némi problémát a szájhigiénia fenntartásában. Ebben az esetben két speciális fogkefe használatát ajánlják, melyek lehetővé teszik, hogy mind a fogakat, mint a fogszabályzót megfelelően tisztán lehessen tartani. Az egyik fogkefe neve ortho fogkefe, amely speciális kialakításának köszönhetően alkalmas arra, hogy a fogszabályzás ideje alatt is megtisztítsa a fogakat.
A másik speciális fogkefe pedig egy fogköztisztító fogkefe, melynek segítségével a fogak és a fogszabályzó ív közötti rész is megfelelően tisztítható. Elektromos és kézi fogkefe egyaránt használható. A speciális fogkefék mellett fogselyem használata is ajánlott, amellyel a fogak közötti rész is hatékonyan tisztítható, lecsökkentve ezzel a fogínygyulladás esélyét.
- Felhasznált források: Sciencedaily, Healthline, Colgate, Yourdentistryguide
