A mellnagyobbítás utáni komplikációk és szövődmények típusai és kezelésük
Napjainkban a mellplasztika legnépszerűbb típusa és egyben a legnagyobb számban végrehajtott plasztikai beavatkozás a mellimplantátummal végzett mellnagyobbítás. Évente világszerte nők százezrei esnek át ezen a műtéten. A korszerű műtéti megoldásoknak köszönhetően manapság a mellnagyobbítást már rutinszerűen végzik és a beavatkozás igen biztonságosnak számít. Ugyanakkor, mint minden műtét, a mellplasztika is együtt jár bizonyos mértékű kockázattal, így kis számban ugyan, de előfordulhatnak komplikációk és szövődmények a mellnagyobbítást követő időszakban.
Mellnagyobbítás utáni komplikációk és szövődmények
A mellimplantátum megrepedése és szivárgása
Ritkán előfordulhat, hogy a beültetett implantátumok külső szilikon burka megreped és a töltőfolyadék szivárogni kezd. Amennyiben a repedést időben felfedezik, a probléma a mellimplantátum cseréjével viszonylag egyszerűen és biztonságosan megoldható. Azonban, ha a töltőanyag a szövetek közé kerül, idővel gyulladást okozhat, melynek kezelése hosszabb időt vehet igénybe. Sóoldattal töltött mellimplantátumok esetében az implantátum repedése igen hamar kiderül, hiszen a töltőanyag pár óra alatt elszivárog és az implantátum leereszt. Ezzel szemben a szilikon gél csak nagyon lassan áramlik ki a burokból, így a repedést is jóval nehezebb felfedezni, ha szilikon mellimplantátum került beültetésre. Éppen ezért a mellnagyobbítást követő harmadik évben célszerű MRI vizsgálattal ellenőrizni a szilikonnal töltött implantátumok épségét, majd ezt 2 évente megismételni.
Symmastia
A symmastia olyan esetekben fordul elő, mikor a mellnagyobbítás során a mellimplantátumok egymáshoz túl közel kerülnek beültetésre. Ilyenkor a mellek közötti bőr megemelkedik és olyan hatást kelt, mintha a mellek összenőttek volna. A symmastia első jelei már a műtét után néhány héttel észrevehetőek. Sajnos ez egyike azoknak a mellnagyobbítás utáni komplikációknak, melyek kezeléséhez a beavatkozás újbóli végrehajtására van szükség.
Tokzsugorodás
Tokzsugorodás olyankor jön létre, mikor a mellimplantátumokat körülvevő szövetek megvastagodnak és eldeformálják az implantátumot, vagy módosítják annak helyzetét. A mellek alakja és pozíciója emiatt megváltozhat, aszimmetria alakulhat ki. Sajnos előre nem lehet megmondani, hogy kinél és mikor fog megjelenni ez a komplikáció. A mellnagyobbításon átesett nők nagyjából 5 százaléka kénytelen megtapasztalni a tokzsugorodással járó kellemetlenségeket, melynek első tünetei sok esetben már a műtét utáni harmadik hónapban jelentkezhetnek. Kezelése szinte minden esetben műtéti úton történik.
Rendellenes hegesedés, keloid képződés
Előfordulhat, hogy a mellnagyobbítás során alkalmazott bemetszések nem megfelelően gyógyulnak és rendellenes hegszövetek, úgynevezett keloidok képződnek a helyükön. Ezek a hegek általában túlnőnek a seb határain, vastag, kötélszerű megjelenésűek és amellett, hogy esztétikailag zavaróak, sokszor igen érzékenyek is lehetnek. Amennyiben valaki hajlamos a keloid képződésre, vagy tapasztalt már korábban rendellenes hegesedést, ezt mindenképpen jelezze a kezelőorvosnak a mellnagyobbítás előtt, hogy a későbbi komplikációk megelőzhetőek legyenek.
A mellimplantátum elmozdulása
A mellnagyobbítás utáni komplikációk viszonylag ritkán előforduló típusa a mellimplantátumok elmozdulása. Ilyen esetekben a beültetett implantátum nem marad a számára kialakított helyen, hanem pozíciója megváltozik. Ennek oka lehet például a tokzsugorodás, a mellkas izmainak gyengülése, a nem megfelelő gyógyulás, hibásan végrehajtott műtét vagy a mellimplantátum túl nagy súlya is. Az implantátumok elmozdulásának iránya többféle lehet; mozdulhatnak oldalra, a hónalj felé, közeledhetnek egymás irányába (symmastia), vagy csúszhatnak lefelé is. A probléma megoldása rendszerint műtéttel történik.
Hematóma és szeróma
A műtét után jelentkező komplikációk egyik leggyakoribb formája a hematóma (vérömleny) és a szeróma képződés. Mindkét esetben a mellimplantátum közelében, a szövetek között felgyülemlő folyadék jelenti a problémát. Ez a folyadék hematómánál elsősorban vér, míg szerómánál inkább szöveti folyadék. A jelenség oka lehet például mechanikus súrlódás, valamilyen góc a szervezetben, fizikai behatás vagy hibásan elvégzett műtét. Tünetei elsősorban a különböző helyeken megjelenő érzékeny, megduzzadt területek, melyek idővel gyakran sötét színűvé válnak. Kezelése elsősorban a kiváltó ok megszüntetésével történik, mint például a gócok felderítése, antibiotikumos kezelés vagy a gyulladás csökkentése.
A mellimplantátum fodrozódása és gyűrődése
A mellimplantátumok fodrozódása és gyűrődése elsősorban olyan esetekben jelenthet problémát, mikor a páciens kevés mellszövettel rendelkezik és az implantátum a mellizom fölé kerül beültetésre. Ilyenkor az implantátumokat fedő szövet nem minden esetben képes elfedni a mozgás során képződő hullámokat és gyűrődéseket. A szilikon géllel töltött mellimplantátumok kevésbé hajlamosak a fodrozódásra, mint a sóoldattal töltöttek. A vékony, kevés mellszövettel rendelkező hölgyek számára ezért a legtöbb esetben ajánlott szilikon implantátumot és mellizom alatti elhelyezést választani a mellnagyobbításhoz.
Galactorrhea
A galactorrhea a mellnagyobbítás után tapasztalható szövődmények egy ritka típusa, melyet a spontán jelentkező anyatej termelés jellemez olyan esetekben, mikor a páciens nem terhes és nem is szoptat. Ez a probléma idővel általában magától megszűnik. Azonban, ha a tejtermelés huzamosabb ideig fennáll, érdemes orvoshoz fordulni, különösen, ha az anyatej nem tiszta, vagy kellemetlen szagú.
Fertőzés
Fertőzés sajnos minden műtéti beavatkozás után előfordulhat. Intő jel lehet és fertőzés kialakulására utalhat például a 38 celsius fok feletti testhőmérséklet, a hidegrázás vagy a bőrpír. Ha fertőzésre gyanakszunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
A mellbimbók érzékenységének megváltozása
A mellnagyobbítás utáni komplikációk viszonylag gyakran előforduló típusa a mellbimbók érzékenységének megváltozása. Ez jelentkezhet fokozott érzékenység, vagy érzéketlenség formájában is. A legtöbb esetben ez a probléma átmeneti és idővel a mellbimbók érzékenysége újra normálissá válik. Sajnos azonban ritán ez az állapot az idegpályák sérülése miatt tartós, vagy maradandó is lehet.
Kettős kontúr – Double bubble
Kettős kontúr olyan esetekben jelentkezhet, mikor a mellimplantátum a mellizom alá kerül elhelyezésre a mellnagyobbítás során és a mellek természetes szövetei később megereszkednek. Mivel a mellizom alá helyezett mellimplantátumot az izmok a helyén tartják, az nem képes követni a mell szöveteinek elmozdulását. Ilyenkor az implantátum és a mellek két különböző helyen képeznek kiemelkedést a mellkason, innen származik az angol double bubble, azaz dupla buborék elnevezés. A mellek megereszkedésének oka lehet a szövetek természetes megnyúlása, vagy a terhesség és szoptatás során megnövekedett mellek súlyának húzóhatása. Előbbi esetben a probléma megoldását általában a mellfelvarrás jelenti, míg a terhességhez köthető mellnagyobbodás -és az emiatt kialakult kettős kontúr hatás- többnyire a szoptatás után magától megszűnik.
