Tartalom
A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés a szemek viszonylag gyakori eltérése, amely az emberek körülbelül 4 százalékát érinti. Az esetek túlnyomó többségében gyermekkorban jelentkezik, de ritkán felnőttkorban is kialakulhat. A kancsalság jellemző megjelenési formája, hogy a szemek a mozgatásukért felelős izmok részleges gyengülése miatt különböző irányba néznek. Ez az eltérés érintheti csak az egyik vagy mindkét szemet is.
A kancsalság okai
A kancsalság kialakulásának számos oka lehet. Egyes esetekben a gyermek már ezzel a rendellenességgel születik, vagy a születés utáni első 6 hónapban, minden látható ok nélkül alakul ki a szemtengelyferdülés. Ez az úgynevezett veleszületett kancsalság, amely elsősorban örökletes okokra vezethető vissza. Más esetekben a szemek eltérése valamilyen fénytörési hiba miatt alakul ki, mint például a rövidlátás, a távollátás vagy a szemgolyó ovális alakja. Ilyenkor a tiszta látáshoz a gyermeknek erőltetnie kell a szemét, ami a szemet mozgató izmok aszimmetrikus fejlődését okozhatja.
A kancsalság típusai
A kancsalság típusát a szem, vagy szemek pozíciójának eltérése alapján határozzák meg:
- Esotropia esetében az egyik szem az orr irányába néz
- Exotropiának nezezik, ha az egyik szem kifelé fordul
- Hypertropia esetében a szem fölfelé fordul
- Hypotropiánál a szem lefelé néz
A kancsalság a legtöbb esetben állandó, de előfordulhat az is, hogy a szemek iránya csak időnként tér el egymástól, ilyenkor szakaszos szemtengelyferdülésről beszélünk.
Látens kancsalságnak nevezik, ha az eltérés csak akkor jelentkezik, ha a szemek csukva vannak.
Párhuzamos és nem párhuzamos kancsalság
A párhuzamos kancsalság esetében a szemek egymáshoz viszonyított pozíciója nem változik, a szemizmok megfelelően, egyszerre mozognak. Bizonyos esetekben azonban ez a párhuzamosság nincsen meg és a szemek mozgatásával azok szöge is megváltozik
A kancsalság kezelése
A kancsalság kezelése minden esetben a szemek eltérését okozó izmok erejének kiegyenlítésével, illetve az esetleges fénytörési hibák megszüntetésével történik. A különböző kezelési módszerek a szemtengelyferdülés típusától, súlyosságától és okától függően alkalmazhatóak önmagukban vagy egymással kombinálva is.
Kezelések műtét nélkül
- Szemüveg vagy kontaktlencse – Ha a kancsalság oka a nem kezelt távollátás, a probléma szemüveggel vagy kontaktlencsével megoldható
- Botox injekció – Esetenként a szemtengelyferdülésért felelős izmokat botolinum toxin injekcióval lazítják el, ami megkönnyíti a szemek fókuszálását és megfelelő helyzetük fenntartását
- A szem foltozása – Sok esetben jó eredménnyel alkalmazható a kancsalság kezeléséhez az ép szem leragasztása is. Ilyenkor a problémás szem rákényszerül a fókuszálásra, így idővel az elgyengült szemizmok megerősödnek.
A kancsalság kezelése műtéttel
A kancsalság kezeléséhez esetenként műtétre lehet szükség. Ez általában akkor válik indokolttá, ha a szemek eltérését okozó szemizmok nem reagálnak a hagyományos módszerekre.
A műtét menete
A műtétet az esetek túlnyomó többségében altatásban végzik. A beavatkozás célja, hogy az érintett szem izmainak erejét kiegyensúlyozzák. Ez úgy érhető el, hogy a kancsalság irányába ható szemizom húzóerejét csökkentik, míg az ellentétes irányú izomét erősítik. A szemizom gyengítése általában úgy valósítható meg, hogy az izom tapadási pontját hátrébb helyezik. Az ellentétes oldalon az elgyengült szemizom erősítése pedig az izom előrébb helyezésével vagy megrövidítésével történik. Itt fontos megjegyezni, hogy a közkeletű tévhittel ellentétben, a beavatkozáshoz nem szükséges a szemgolyók kiemelése a szemüregből, tehát a műtétet így soha nem végzik!
A kancsalság műtéti kezeléséhez elengedhetetlen az eltérés típusának és pontos mértékének meghatározás, hiszen az orvos ez alapján tudja a szemizmokon a szükséges változtatásokat elvégezni. Ezért a beavatkozást minden esetben alapos mérések előzik meg.
A műtét során apró bemetszést ejtenek a szem kötőhártyáján, az érintett szemizmokat lefejtik a tapadási pontjukról, majd új pozícióban rögzítik. Ha szükséges, az elgyengült szemizom hosszát is lerövidítik.
A műtét után
A műtét után a szemben enyhe feszítő érzés, átmeneti tompán látás jelentkezhet, de komolyabb kellemetlenségekre általában nem kell számítani. Fontos tudni, hogy a beavatkozás végén a kezelőorvos kis mennyiségű helyi érzéstelenítőt csepegtet a szembe. Ennek következtében a szemizmok átmenetileg elgyengülnek, így a műtétet követő 3-4 órában a szemek többnyire rosszabbul állnak, mint korábban. De emiatt nem kell aggódni, az érzéstelenítés hatásának múlásával a szemek eltérése is fokozatosan csökken, majd megszűnik.
Forrás: Webmd
