Szemműtétek

Látásjavítás lézeres szemműtéttel – A szemészet új dimenziói

twitterFacebook

Mi a lézeres szemműtét?

A lézeres szemműtét egy olyan viszonylag új látásjavító beavatkozás, amely során egy speciális -excimer- lézer segítségével javítják ki a szem fénytörési hibáit. Az 1988-ban végrehajtott első lézeres beavatkozás óta mára már több, mint 10 millió sikeres látásjavító műtétet végeztek el ilyen módon. A folyamatosan fejlődő eszközöknek és műtéti technikáknak köszönhetően napjainkra a lézeres szemműtét egy igen biztonságos és mindenki számára elérhető módjává vált a leggyakrabban előforduló látással kapcsolatos problémák kezelésének. A műtét a kezelt látásprobléma alapján háromféle módon történhet. Rövidlátók esetén a szaruhártya fénytörési mutatóját csökkentik a szaruhártya közepének ellaposításával. Az eljárás során a lézer a szaruhártya középső részének felszínéről, egy nagyjából 5-9 mm sugarú körben párologtatja el a szövetet. Távollátóknál a szaruhártya fénytörési mutatóját növelik olyan módon, hogy lézer segítségével bemélyedést alakítanak ki a középső rész körül. Belső szemtengelyferdülés esetén a szaruhártya eltéréseit egyenlítik ki úgy, hogy a domború és lapos részeket egymáshoz igazítják, így hozva létre a közös fókuszpontot. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a lézeres szemműtéttel elérhető látásélesség esetenként meg is haladhatja a hibátlan szem látásélességét, tehát általa nem csak, hogy visszakaphatja valaki a jó látását, de akár jobban is láthat, mint valaha.

Látásproblémák kezelésére lézeres szemműtéttel

Rövidlátás

Rövidlátók esetében a szaruhártya domborúbb, vagy a szem optikai tengelye hosszabb a normálisnál, így a fénysugarak az ideghártya előtt fókuszálódnak.

Távollátás

Távollátók esetében a szaruhártya laposabb, vagy a szem optikai tengelye rövidebb a normálisnál, így a fénysugarak az ideghártya mögött fókuszálódnak.

Belső szemtengelyferdülés

Ebben az esetben a szaruhártya görbülete nem egyenletes és ennek következtében a fénysugarak nem egy pontban, hanem elmosódott vonalban találkoznak a retinán.

Öregszeműség

Az életkor előrehaladtával a szemlencse rugalmassága csökken és idővel a közeli tárgyakat egyre homályosabban látjuk.

Kinek ajánlott a lézeres szemműtét?

A lézeres szemműtét mindazok számára megoldást jelenthet, akik a fent említett látásproblémáktól szenvednek, illetve szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek. Érdemes tudni azonban, hogy nagy dioptriák esetén a lézeres szemműtét sem nyújt maradéktalan eredményt, így a szemműtét után is szükség lesz szemüvegre, de jelentősen kisebb dioptriával, ami sokat javíthat a páciens komfortérzetén.

Kinek nem ajánlott a lézeres szemműtét?

Terhesség és szoptatás idején, sebgyógyulási rendellenességek, autoimmun betegségek, szemgyulladás és vékony szaruhártya esetén a lézeres szemműtét elvégzése nem ajánlott.

Ki számára nem lehetséges a lézeres szemműtét?

  • Aki nem töltötte még be a 18. életévét
  • Akinek szemproblémája nem korrigálható lézeres szemműtéttel
  • Aki olyan szem vagy szemfenéki elváltozással rendelkezik, ami nem teszi lehetővé a látásjavulást
  • Aki olyan egyéb betegségben szenved, ami akadályozza a lézeres szemműtétet követő gyógyulást
  • Akinél az elmúlt évben is történt látásromlás

Milyen vizsgálatokra számíthatok a lézeres szemműtét előtt?

A lézeres szemműtétet alkalmassági vizsgálat előzi meg, amely általában látásélesség vizsgálatot, computeres szemvizsgálatot, szemfenék vizsgálatot, szemnyomás és szaruhártya vastagság mérést és esetenként egyéb műszeres vizsgálatokat tartalmaz. A vizsgálati eredményeket a szemész orvos kiértékeli és tájékoztatja a pácienst a lehetséges megoldásokról és, hogy szükség lesz-e a szemműtét után szemüveg viselésére. A műtétet megelőző 1-2 hétben a kontaktlencséket már nem szabad hordani. A szemműtét napján az alkalmassági vizsgálatot megismétlik és amennyiben az eredmény nem változott és egyéb kizáró tényező sem áll fenn, mint pl. szemgyulladás, vagy más betegség, a műtétet szemcsepp adásával megkezdik.

A lézeres szemműtét típusai

A lézeres szemműtétek minden típusa megegyezik abban, hogy a tartós eredmény érdekében a szaruhártya mélyebb, nem regenerálódó részén végzik. Az excimer lézert számítógép vezérli, amely másodpercenként 60-4000 alkalommal ellenőrzi a szemgolyó helyzetét és korrigálja a lézer mozgását. Az eljárás lényege minden esetben az, hogy a lézer segítségével elpárologtatják a szaruhártya bizonyos részeit, így javítva ki a fénytörési hibát. A lézeres szemműtétek típusai elsősorban abban az eljárásban különböznek egymástól, amivel a szaruhártya megfelelő rétegét elérik.

PRK (Photorefractive Keratectomy) lézeres szemműtét

A PRK szemműtét során a szaruhártya felszínéről ledörzsölik a hámsejteket és a szaruhártya felszínén végzik a kezelést. A műtét után a védő kontaktlencséket helyeznek el a kezelt területen. A szemműtétet követő 2-3 nap alatt a hámsejtek visszanőnek, ez idő alatt idegentest érzés és fényérzékenység tapasztalható. Körülbelül 10 nap elteltével a páciens munkába állhat, de a kezelést követő 6 hónapban UV-szűrős szemüveget kell hordania. A PRK kezelés előnye, hogy biztonságos és igen jó eredménnyel javíthatóak vele a látáshibák. Hátránya a műtét után néhány napig fennálló kellemetlen érzés és a hónapokig tartó, UV-szűrős szemüveg viselése.

LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) lézeres szemműtét

A LASEK a PRK szemműtét egyik változata, amely során a szaruhártyát fedő hámréteget nem ledörzsölik, hanem alkohol segítségével fellazítják és felhajtják, majd a kezelés végén a helyére visszahelyezik. A szemműtét utáni szakasz megegyezik a PRK esetében szokásossal. Ez az eljárás sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem csökkentette a műtét utáni kellemetlenségeket, így egyre ritkábban alkalmazzák.

LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) lézeres szemműtét

A LASIK szemműtét lényege, hogy az orvos egy speciális eszköz segítségével védőlebenyt alakít ki a szaruhártya felső rétegéből, majd felhajtja azt és a műtétet a mélyebb, fájdalommentes rétegben végzi el. Az eljárás végén a kialakított lebenyt visszahajtják, amely így visszasimul korábbi helyére. A LASIK szemműtét előnye, hogy nem jár a PRK után jellemző kellemetlenségekkel. Hátránya, hogy a kialakított védőlebeny nem nő vissza, csak visszatapad, így elmozdulásának esélye végleg megmarad.

IntraLASIK lézeres szemműtét

Az IntraLASIK szemműtét gyakorlatilag a LASIK egy korszerűbb változata, amely esetében a védőlebenyt nem mechanikus eszközzel, hanem lézersugár segítségével hozzák létre, így az eljárás biztonságosabbá válik. Ugyanakkor a védőlebeny ebben az esetben sem nő vissza.

Mi történik a lézeres szemműtét után?

LASIK szemműtét után

A szemműtét után gyulladáscsökkentő szemcseppet és műkönny szemcseppet kell használni. Ezeket az első napon óránként, a második naptól naponta 5x kell a szembe csepegtetni. A gyulladáscsökkentő használata 2 hétig, a műkönnyé 3 hónapig ajánlott. A szemműtét utáni első napon történik az átlátszó fedőkötés eltávolítása. Kontroll vizsgálat általában az 1. napon, az 1. hét után, majd 1-3-6-12 hónappal a műtét után történik.

PRK szemműtét után

A PRK szemműtét után gyulladáscsökkentő és antibiotikum szemcseppeket kell használni. Az antibiotikumot a műtétet követő 5 napban napi 5x kell a szembe csepegtetni, a gyulladáscsökkentőt pedig 3 hónapig ajánlott használni, havonta csökkenő, 5-4-3 napi cseppszámban. A szemműtétet követő 6 hónapban a páciensnek UV-szűrős szemüveget kell hordania, mert a korai időszakban az UV fény hatására a szaruhártya esetenként visszavastagodhat. Kontroll vizsgálatot a műtétet követő 3. napon, az 1. hét után, majd az 1-3-6-12. hónapokban végeznek.

A végleges látásjavulás mindkét műtéti módszer esetében körülbelül 3-6 hónapot vesz igénybe.

Vannak-e kockázatai vagy mellékhatásai a lézeres szemműtétnek?

Mint minden szaruhártya műtétnek, a lézeres szemműtétnek is lehetnek átmeneti mellékhatásai, mint például a fényérzékenység, a szaruhártya duzzanata, a szemkáprázás, a szemnyomás emelkedés, vagy a szemszárazság. Ezek a tünetek általában a kapott szemcseppek használata mellett néhány napon belül megszűnnek. Igen ritka esetekben, LASIK műtét után előfordulhat a szaruhártya lebeny elmozdulása, de ez általában csak valamilyen extrém erőhatás következtében történik, mint például autóbaleset vagy a fejet ért nagy erejű ütés. A hétköznapi életben az elmozdulás esélye nagyon alacsony.

Forrás: Webmd

'Fel a tetejéhez' gomb