Mi a fogfehérítés?
A fogfehérítés azoknak a fogászati módszereknek összefoglaló elnevezése, melyek célja az elszíneződött fogak eredeti színének visszaállítása. Ritkábban a fogfehérítést olyan esetekben is alkalmazzák, mikor a fogakon nem található elszíneződés, de a páciens a természetesnél is fehérebb fogakat szeretne. Számos eljárás áll rendelkezésre a fogak fehérítésére: ilyenek például a fogfehérítő fogkrémek, csíkok, fehérítő tollak, a fogfehérítő zselé vagy a lézeres fogfehérítés. Napjainkban a fogfehérítés az egyik legkeresettebb és leggyakrabban végzett eljárás a kozmetikai fogászatban: 2010-ben az Egyesült Államokban körülbelül 15 milliárd dollárt költöttek az emberek fogfehérítő termékekre és fogászati fogfehérítésre.
Mi lehet az oka a fogak elszíneződésének?
A gyermekek tejfogai általában fehérebbek, mint a helyükön kialakuló végleges fogak, mert ásványi szerkezetük némileg eltérő. Az idő múlásával fogainkat is egyre több hatás éri, melyek némelyike azok elszíneződéséhez vezethet. Karotinoidokban gazdag zöldségek vagy egyéb élelmiszerek, bakteriális pigmentek, illetve bizonyos antibakteriális gyógyszerek (tetraciklin), a dohányzás, a kávé- és teafogyasztás, a vörösbor és a színezett italok mind a fogak elszíneződését okozhatják.
A fogfehérítés hagyományos módszerei, mint az otthoni sínes fogfehérítés vagy a kék fénnyel segített fogfehérítés, kiválóan alkalmasak a fogak felszínén lerakódott szennyeződések és a fogzománcban illetve a dentinben képződött foltok eltávolítására. Ugyanakkor előfordulnak olyan esetek is, mikor a fogat nem kívülről befelé, hanem belülről kifelé kell fehéríteni. Ilyen lehet például a gyökérkezelt fog elszürkülése, illetve a belső vérzés vagy bakteriális pigmentek miatt belülről elszíneződött fog. Ilyenkor belső fogfehérítésre van szükség.
Mi a belső fogfehérítés?
A belső fogfehérítést általában gyökérkezelés miatt elhalt, vagy egyéb okokból (például belső vérzés) belülről elszíneződött fogak esetében alkalmazzák. A külső fogfehérítéssel ellentétben, itt a fogat nem kívülről befelé, hanem belülről kifelé fehérítik. A fogfehérítés előtt a fogat kifúrják és kitisztítják, a gyökércsatornát peroxid géllel töltik fel, majd lezárják. A fogfehérítés így a fog belsejében zajlik le néhány nap alatt. A megfelelő eredmény elérése után a fogat és a gyökércsatornát a fog színéhez tökéletesen illeszkedő fogtöméssel látják el.
Alternatív megoldásként, a belső fogfehérítést néha úgy is végzik, hogy a fogat nem zárják le, hanem elkészítenek egy a fogra tökéletesen illeszkedő fehérítő tokot, melyet a páciens tölt meg karbamid-peroxid géllel és helyez a nyitott fogra. Ez az eljárás gyakorlatilag a külső sínes fogfehérítéssel egyezik meg. Természetesen a megfelelő eredmény elérése után a fogat ebben az esetben is lezárják és betömik.
Mi a teendő a belső fogfehérítés után?
Bár a belső fogfehérítés segítségével az elszíneződött fogak több árnyalattal is fehérebbé válhatnak, ez az eredmény sajnos nem állandó. A fehérített fog a többi foghoz hasonlóan ki van téve azoknak a hatásoknak melyek a fogak elszíneződéséhez vezethetnek. A dohányzás, a túlzott kávé- és teafogyasztás, a vörösbor, a színezett italok a fogfehérítés után is elszínezhetik a fogakat. Igen fontos tehát, hogy ügyeljünk a száj és a fogak higiéniájára. A fogak újbóli elszíneződése napi kétszeri, alapos fogmosással és fogselyem használatával megelőzhető és a fogfehérítéssel elért eredmények megtarthatóak.
Milyen mellékhatásai lehetnek a fogfehérítésnek?
A fogfehérítésnek csak igen ritkán vannak mellékhatásai, ha mégis előfordulnak, az általában a fogfehérítéshez használt eszközök és anyagok helytelen használatából adódik.
A fogfehérítés leggyakrabban előforduló mellékhatása a fogak érzékenységének átmeneti megnövekedése és a száj lágyszöveteinek enyhe irritációja. Ezek a tünetek nem tartósak és általában megszűnnek a fogfehérítés utáni 1-3. napon.
- Felhasznált források: Sciencedaily, Healthline, Colgate, Yourdentistryguide
