FogászatFogászati panaszok

A fogfájás okai és típusai részletesen

twitterFacebook

Mi a fogfájás?

A legtöbb ember számára ismerős jelenség a fogfájás, amely többnyire a fog és a hozzá kapcsoló szövetek gyulladásos folyamatait jelzi. Bár a fogbetegségek általában fogfájással járnak, akadnak olyanok is, melyek nem okoznak fájdalmat, vagy az nem minden szakaszukban jelentkezik. A fogfájás oka, kiinduló pontja lehet a fog koronája, vagy a fog nyaki részének felülete, de a fájdalom forrása leggyakrabban a fog belsejében található fogbél vagy a fog gyökérhártyája. A fogfájás kialakulásában részt vehetnek még a fogat körülvevő lágyrészek, az állcsont, és a csonthártya idegei is.

Olyan esetekben, mikor a fog koronájának felszínén megkopik a fogzománc és/vagy a fog nyaki részén károsodik a dentinréteg, előbb-utóbb jelentkezik a fogfájás is. A fogszuvasodás már korai szakaszában is fájdalommal járhat, mikor az még csak a fogállomány külső részén okoz elváltozásokat. A fog minél mélyebb rétegét érinti a károsodás, annál hevesebb és tartósabb a jelentkező fogfájás.

fogfajas-szuvasodas

A fogfájás leggyakoribb okai

Fogfájás és a fogzománc sérülései

A fogzománc sérülése miatt létrejövő fogfájást a legtöbb esetben a savanyú, az édes, vagy a hideg-meleg ételek és italok fogyasztásakor tapasztalhatjuk. Szintén fájdalom jelentkezésére számíthatunk az érzékennyé vált fogfelszín érintésekor is. Ilyen esetekben a fogfájás hirtelen keletkezik és heves fájdalommal jár, de az inger megszüntetésével rövid idő alatt elmúlik. A rágás során is jelentkezhet fájdalom, mert az így keletkező mechanikus nyomást a fog rugalmas dentin rétege a fogbélre közvetíti.

A fogszuvasodás által okozott fogfájás

A fogszuvasodás, ha időben nem kezelik, elérheti a fogbelet (pulpát) és így fogbélgyulladás jön létre, ami a legtöbb esetben fogfájással jár. A kezdeti szakaszban a fogbélben vérbőség keletkezik, ami rövid ideig tartó fájdalmat okoz, de ez az ingerhatás megszüntetésével elmúlik. A fájdalom többnyire éjszaka jelentkezik, napközben a fogfájást hosszabb-rövidebb fájdalommentes időszakok követik. Minél előrehaladottabb állapotba kerül a fogbél gyulladása, annál hevesebb és hosszabb ideig tartó fájdalmat okoz.

A fogfájás főbb típusai

Akut, felületes fogbélgyulladás

Az akut, felületes fogbélgyulladás esetében a fog belsejéből kiinduló kellemetlen érzés tapasztalható, amely spontán fogfájásig fokozódhat. A fájdalom ilyenkor csak rövid ideig tart és magától megszűnik. Ilyen esetekben a fogbél károsodása még nem súlyos és a fog fogászati kezeléssel megmenthető.

Akut, részleges fogbélgyulladás

Az akut, részleges fogbélgyulladás esetében a fogfájás jellemzően esténként, hirtelen jelentkezik, szaggató jellegű és általában 10 perctől 1,5 órás időtartamban tapasztalható. A fájdalom jól körülhatárolható, és többnyire nem sugárzik ki.

Akut, teljes fogbélgyulladás

Az akut, teljes fogbélgyulladásra jellemző, hogy a fogfájás igen heves és hosszan tartó rohamokban jelentkezik. Ebben az esetben a fájdalom más testrészekbe is kisugározhat, mint például az állcsontba, a fülbe, a halántékba, a tarkóba vagy a szembe. A páciens általában a fájdalom kisugárzása miatt nem tudja pontosan megjelölni a fogfájást okozó fogat. A fogbélgyulladás fájdalmas tünetei 1-2 naptól, akár több héten keresztül is fennállhatnak és az állapot kezelés hiányában a foggyökér károsodásához vezethet.

Akut, gennyes részleges fogbélgyulladás

A fogbélgyulladásnak ez a formája általában heves, feszítő, lüktető fogfájással jár, amely akár több hétig is tarthat. Ilyen esetekben a fogfájás folyamatos, a lüktetés csökkenésével enyhülhet, de fájdalommentes időszakok nincsenek. A fájdalom körülhatárolható és a páciens általában megtudja jelölni, hogy melyik foga fáj.

Sérülés által okozott, akut fogbélgyulladás

A fogbél heveny gyulladását okozhatja a fog törése vagy megrepedése is. Ilyen esetekben a fogfájás általában a sérülést követő 2-6 órában jelentkezik. A fogbél duzzanata miatt a fog érzékennyé válik a hőhatásokra és az érintésre. A fogfájás általában 1-2 napig tart és kezelés nélkül a fogbél üszkösödhet.

Krónikus fogbélgyulladás

A krónikus fogbélgyulladás általában jelentős mértékben szuvasodott fogak esetében alakul ki és mérsékelt, feszítő fogfájással jár, amely többnyire külső hatások (hőhatás, mechanikai terhelés) következtében jelentkezik. A rágáskor tapasztalható fájdalom csak rövid ideig tart, de utána a fogban huzamosabb ideig tompa, kellemetlen érzés marad. A viszonylag gyenge fájdalom miatt sokan csak hosszú idő elteltével fordulnak fogorvoshoz, addig inkább igyekeznek elkerülni a beteg fog használatát.

Krónikus, teljes gennyes fogbélgyulladás

Ilyen súlyos fogbélgyulladás esetében a fogfájás már igen erős, szúró, lüktető jellegű, amely a környező testrészekbe is kisugárzik. A fájdalomhoz gyakran láz és hidegrázás is csatlakozhat. A gyulladás súlyosbodásával a foggyökérhártyára is kiterjed, a fogfájás egyre hevesebbé válik és a fog már érintésre vagy a levegővételre is érzékennyé válik. Sajnos ilyen esetekben a fogfájás már csak foghúzással kezelhető.

Krónikus, üszkös fogbélgyulladás

Az üszkös fogbélgyulladás esetében a fogfájás hirtelen jelentkezik és intenzív, szaggató jellegű. A betegség kezdeti szakaszában a heves fájdalmat fájdalommentes időszakok tarkítják. A fog a fogbélgyulladás terjedésével gyakran elszíneződik és a fogfájás egyre erősebbé válik, míg végül a teljes arcfélre kisugárzik. A fájdalom rohamokban érkezik és, bár viszonylag rövid ideig tart, óránként akár többször is visszatérhet. Erre a fogfájásra is jellemző, hogy leggyakrabban éjszaka jelentkezik.

Akut foggyökérhártya gyulladás

A foggyökérhártya betegségei közül többnyire a heveny gyulladások okoznak fogfájást. A foggyökérhártya szegélyének akut gyulladása általában valamilyen idegen test (pl. fogkő) beékelődése miatt alakul ki és többnyire heves, szúró fájdalommal jár, amely a környező lágyrészekre is kiterjedhet. Az édes és savanyú íz, illetve a különböző hőhatások fokozhatják a fog érzékenységét. A foggyökérhártya csúcsának akut gyulladása is hasonló jellegű fogfájással jár, és az állcsontra is kisugározhat. Mindkét esetben jellemző, hogy a páciens képes beazonosítani a fájós fogat.

Akut, gennyes, lokális foggyökérhártya gyulladás

Ebben az esetben a fogfájás kezdetben enyhe, majd fokozatosan egyre erősödik, végül heves, szúró fájdalommá fokozódik, melyet gyakran láz kísér. Súlyos esetekben a fog érzékenysége addig fokozódhat, hogy már a beszívott levegő is fogfájást idézhet elő.

Akut, gennyes, kiterjedt foggyökérhártya gyulladás

Az ilyen igen súlyos, gyulladásos fogbetegség esetében a fogfájás szinte elviselhetetlen mértékig fokozódhat, melyet nem szakítanak meg fájdalommentes időszakok sem. A károsodott fog és a környező szövetek érintése is heves fájdalommal jár. A fogfájás gyakran kisugárzik az arc, a fül, vagy a tarkó irányába. Sok esetben a foggyökérhártya ilyen súlyos gyulladását hidegrázás és magas láz is kísérheti.

Gyökércsúcs tályog

A gyökércsúcs körüli tályog a fog szövődményes megbetegedése, melyet általában fogról a környező szövetekre átterjedt gyulladás okoz. A gyulladás miatt a gyökércsúcs körül a genny felszaporodik és fogfájást okoz. A fájdalom általában spontán, fájdalommentes periódusokkal felváltva jelentkezik. Jellemző, hogy az ilyen esetekben a fog az oldalirányú mozgatásra érzéketlen, ugyanakkor a hossztengelyére helyezett nyomás heves fogfájás idéz elő. Amennyiben a képződött gennyes folyadék a gyökércsatornán át nem tud kiürülni, a fájdalom állandósulhat.

Fogfájást okozó csont és kötőszöveti gyulladások

Az állcsont gyulladásos megbetegedései is gyakran okoznak arc-, illetve fogfájást. A fogak fertőzései a fogon keresztül, vagy a fog mentén átterjedhetnek az állcsontra, a kötőszövetekre, illetve a porchártyára is. A fájdalom jellege az érintett szövetek típusától függően változhat. Amennyiben az állapotot nem kezelik időben, csontvelőgyulladáshoz és a fogak elvesztéséhez vezethet.

 

'Fel a tetejéhez' gomb